Jó lenne mindenkit szeretni

Mulandóság

  Száraz virág az út félen eldobták már nem kell.

Odalett szépsége ,illata,bája nem kell már senki fiának.

Valaha rózsa volt Illatos rózsa bársonyos piros szépséges szirma.

Letépték mert szép volt tetszett szemnek,szívnek

De elfonyadt meghalt vége lett éltének.

Most csak száraz csomó halott szépsége,

bája elmúlt mint minden

Minden e világban..

Jó lenne mindenkit szeretni,

 Aki engem viszont szeret, Aki őszintén nyújt kezet.

 Aki mosolygón rám tekint, Aki elmegy, de visszaint.

 Aki a jobbomon halad,

 Aki mindig velem marad. Jó lenne mindenkit szeretni,

 Akkor is, ha nagyon nehéz. Azt is: ki jön, de rám se néz,

 Vagy ha rám néz, de mégse lát,

 Aki felró minden hibát, Aki vádol, ha nincs miért,

 Aki meghallgat, de meg nem ért.

 Jó lenne mindenkit szeretni.

 Elfogadni más igazát, Nem aratni, csak mindig vetni...

Szebb lenne tőle a világ!

                                                        Köszönet                                                               

Egyetlen dolog az,

Amiért most írok.

Egyetlen dolog az,

Amiért nem sírok.

Köszönetet mondok,

Mivel Te itt voltál.

Örömmel láttam, hogy

Engem hallgattál.

Nagy segítség lett,

Hisz valaki figyelt,

Megoldott mindent,

És gondjaimra ügyelt.

A borús ég most

Újra derűsre vált,

Ismét feltűnt a Nap,

És elűzte a homályt.

Megtaláltam megint,

Megleltem az utat,

S az ismerős ösvény

Már új tájat mutat.

Amiért most írok,

Azok hatalmas dolgok

Hát elmentek kínok,

Így Köszönetet mondok.

Gyönyörű az,ha az ember célba lát,

S eléri azt tűzön-vízen át.

Az életben boldog csak akkor lehetsz,

Ha szíved annak adod,kit igazán szeretsz.

Ha majd az életben fáj valami nagyon,

Ne mond el senkinek,nehogy kacagva légy.

Borulj egy párnára egy csendes éjszakán,

Ott sírd ki magad szívből,igazán.

Meg kell tanulni tűrni és szenvedni,

Kell tanulni sírni,feledni,nevetni.

Csalódni kell százszor és ezerszer

Hogy boldogok lehessünk egyetlen egyszer